Milyen kapcsolatban állnak a kemény és lágy tudományok hallgatói a munkával manapság?
A nevem Charlene, Erasmus hallgató vagyok Franciaországból, és kutatást végzek arról, hogy az emberek hogyan kezelik a munkát, és hogyan látják a munkát a saját életükben.
Te is?
Grafikon
Táblázat
Hány éves vagy?
Grafikon
Táblázat
Milyen területen tanulsz?
Grafikon
Táblázat
A munka szükségszerűség a mindennapi életedben?
Grafikon
Táblázat
Mit preferálsz?
Grafikon
Táblázat
melyik jellemző teszi jobbá a munkát?
Grafikon
Táblázat
mi a legfontosabb, amikor dolgozol?
Grafikon
Táblázat
Válaszd ki, mit preferálnál?
Grafikon
Táblázat
milyen minőséget ad neked az ideális munka? *
Grafikon
Táblázat
Azt gondolod, hogy a munkának is része kell, hogy legyen a boldogságodnak? *
Grafikon
Táblázat
Akarsz hozzátenni valamit?
- no
- na
- keletlen afrika keleti részén a földkéreg lemezei távolodnak egymástól. a lemezek elmozdulásának hatására a föld megrepedt, és párhuzamos törések között rift-völgyek alakultak ki. az, ahogyan a geológiai folyamatok zajlanak kelet-afrikában, éles és nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltat a lemeztektonika elméletére, amely szerint a föld kérgét, vagy litoszféráját, több tucat különálló tektonikus lemez alkotja, amelyek az olvadt belső asztenoszférán úsznak. ezek a lemezek tartják a gránit kontinens alapjait, amelyeket folyamatosan megújuló bazalt óceáni fenék vesz körül. a bolygó egyes helyein a lemezek egymás mellett csúsznak, másutt pedig távolodnak egymástól. így történt az afrikai és arab lemezek találkozásánál, amikor 20 millió évvel ezelőtt elkezdtek szétválni – létrejött a vörös-tenger és az aden-öböl. e mozgás nyomai nyilvánvalóak, ha térképre nézünk: látható, hogy az ellentétes partok mennyire pontosan illeszkednének, ha újra közel kerülnének egymáshoz. csak egy helyen nem illeszkednek – djiboutiban és az afar-medencében. a föld kérgének lemezeit elválasztó erőt az asztenoszférából kiáramló olvadt kőzetek okozzák, amelyek felfelé emelkednek és kitöltik a középső repedést, új óceáni feneket formálva. egy időben ez a medence a vörös-tenger része volt, de a danakil-parti hegység megemelkedésével elzáródott és lassan kiszáradt. ugyanezek a folyamatok okozzák a nagy törések kialakulását kelet-afrikában és arab földön. a 6400 km hosszú árok a holt-tengertől mozambikig terjed, átszeli a föld kerületének egy hetedét. hossza mentén vulkánok és földrengések zónája húzódik. etiópiában és kenyában az olvadt kőzetek kiáramlása megemelte és elvékonyította a kontinens kérgét – hatalmas hegyvidéki fennsíkok alakultak ki, és éppen itt a nagy törések a legimpozánsabb formákat öltötték. a húzódást nem bírva a kéreg a leggyengébb részein megrepedt, és a föld besüppedt a kialakult 40–56 km széles hasadékokba. valamilyen még meg nem magyarázott okból a nagy afrikai hasadékok két különböző irányba terjedtek. megsemmisült az ősi folyórendszer, amelynek nyugati ága, amely ugandán, tanzánián és zambián kanyarog, nagy tavakkal, mint például az albert-tó, tanganyika és malawi, elárasztották. azonban a keleti hasadék, amely etiópián, kenyán és kelet-tanzánián halad át, sekély, lúgos ágazatokkal rendelkezik, mint a natron-tó, és magas vulkánokkal, például a kenyai és kilimandzsárói hegyekkel. úgy vélik, hogy az afrikai szarv elválhat és a indiai-óceán felé sodródhat. azonban egyes geológusok szerint az atlanti-óceán tágul, és afrika az arab-félsziget felé fog mozogni, ezért a vörös-tenger ismét összehúzódhat. hasznos ásványkincsek afrika erőforrásai: kőolaj (kb. 6% a világ erőforrásaiból) földgáz (7%) kőszén vas uran antimon és cirkón króm foszfátok arany, gyémánt és más drágakövek is bányászhatók. a legnagyobb kőolaj- és gázlelőhelyek a szahara medencéjében, a guineai-öböl északi részén találhatók, míg a fémércek többsége a kontinens déli részén. partok és szigetek afrika partvonalának vonala más kontinensekhez képest kevéssé kanyargós, és kevés alkalmas hely van kikötők számára. csak a guineai-öböl és a nagy sirt-öböl hatol mélyebbre a kontinensbe. az afrika partjainál található szigetek száma is csekély: a nagyobb csoportjuk a nyugati partok mentén található (úgynevezett makaronézia – zöld-foki-szigetek, kanári-szigetek, madeira) és az indiai-óceánban (madagaszkár, mascarene, amirant, seychelles, comore-szigetek, európa, zanzibar, pemba stb.). további néhány sziget található a guineai-öbölben (são tomé, príncipe, bioko, pagalu) és sok apró sziget a vörös-tengerben. afrika földrajzi csücskei: észak – abjad-fok; dél – jóreménység-fok; kelet – gardafaj-fok; nyugat – zöld-fok (almadi). éghajlat afrika éghajlati térképe: ██ sivatag ██ félsivatag ██ trópusi éghajlat ██ szubtrópusi vagy mérsékelt éghajlat az északon található és pirossal jelölt szahara sivatag észak-afrikához tartozik, míg alatta a félsivatagot jelző narancssárga sáv a sahel. mivel a egyenlítő szinte afrika közepén halad át, a kontinens középső részén a legnedvesebb és folyamatosan forró, míg az egyenlítőtől északra és délre haladva az éghajlat szárazabbá és kontrasztosabbá válik. afrika a legforróbb kontinens. az északi féltekén nyáron az átlaghőmérséklet 25–30 °c, a szaharában még forróbb. itt található a világ legforróbb pontja is – a líbiai aziziyában 57,7 °c-ot mértek. télen a hőmérséklet 10–25 °c-ra csökken, az atlasz-hegységben pedig gyakran előfordulnak 0 °c alatti hőmérsékletek és hó. a déli féltekén nyáron a hőmérséklet sok helyen meghaladja a 30 °c-t (különösen a délnyugati kalahariban), de télen dél-afrikában gyakran 10 °c alá hűl le, és hegyvidéki területeken havazik. az egyenlítőnél egész évben 25–30 °c hőmérséklet uralkodik. a csapadék eloszlása nagyon egyenlőtlen: közép-afrikában évente 1500–2000 mm-től 3000–4000 mm-ig terjedő csapadék hullik (a guineai-öböl partján), szudán természetes területén, nyugat-, kelet- és dél-afrika nagy részén 1500 mm-től (közelebb az egyenlítőhöz) 200 mm-ig (távolabb az egyenlítőtől) terjedő csapadék hullik. szinte az összes csapadék az esős évszakban hullik. a szaharában és a déli sivatagokban (namíb, kalahári) évente kevesebb mint 100 mm csapadék hullik, gyakran évekig nem esik eső. az északi és déli kontinens peremén 600–700 mm csapadék hullik (a legtöbbje néhány hónap alatt). közép-afrikában gyakoriak a villámlások, ebben a régióban a világon a leggyakoribbak. a kontinens többi részén gyakoriak a hosszan tartó szárazságok. hidrológia afrika folyóinak nagy része az atlanti-óceánhoz tartozik. a világ leghosszabb folyója, a nílus, a hozzá tartozó földközi-tengerbe önti vizeit. ezen óceán medencéjéhez tartozik a kongó (a kontinens legvízfolyásúbb folyója), a niger, a szenegál, az orán, a volta, a gambiai, az ogooué, a kwanza, a comoé stb. a legfontosabb indiai-óceán medencéjébe tartozó folyók a zambezi, a limpopo, a shabelee, a ruvuma, a rufiji. közép-afrikában vannak elzárt medencék, amelyek közül a legnagyobb a csád-tó medencéje (shari, logone). a sivatagokban jellemzőek csak eső után feltöltődő árkok – vadzsi. a jellegzetes fennsíkok miatt afrikában bővelkednek a vízesések – viktória, livingstone, augrabio, ruakana, tugela (a legmagasabb). afrikában sok nagy tó található. a legtöbbjük kelet-afrika hasadékzónájában összpontosul, és afrikai nagy tavaknak nevezik őket: viktória-tó (a legnagyobb), tanganyika (a legmélyebb), nyasa, turkana, albert-tó, kivu stb. etiópiában nagy tana-tó található, míg csádban a gyorsan apadó csád-tó.
- néhány kérdésnél nehéz volt egyet választani, mert több válaszra is határozottan egyetértenék. a "melyik jellemző teszi jobbá a munkát?" kérdésre a kellemes környezet és a fejlődés lehetősége ugyanolyan erős, mint amit írtam, és a "milyen minőséget ad neked az ideális munka?" kérdésre szintén azt mondanám, hogy tapasztalat, törekvés, rugalmasság, önbizalom és emberiesség.
- orvostudomány
- a 9/11 egy belső munka volt.
- olyan helyen szeretnék dolgozni, ahol felfedezhetem rejtett tehetségeimet és képességeimet, valamint új készségeket tanulhatok.
- a pénz számít🙊😂😂😂
- üzletet tanulok, ami félig nehéz és félig lágy, mert vannak elméleti óráim, mint a pénzügy és közgazdaságtan, de van néhány igazán gyakorlati órám is, mint a tárgyalás művészete vagy a vállalati kommunikáció.
- mo