QL világ

Nincs kétség afelől, hogy a globalizáció volt az évtized divatszava. Újságírók, politikusok, üzleti vezetők, akadémikusok és mások használják a szót, hogy jelezzék, hogy valami mélyreható történik, hogy a világ változik, hogy egy új világ gazdasági, politikai és kulturális rendje bontakozik ki. Bár a globalizációnak sok aspektusa van, az egyik ezek közül a globális kultúra. A globális kultúra felemelkedése különösen hangsúlyos jellemzője a kortárs globalizációnak. A globális kultúra magában foglalja a média technológiák elterjedését, amelyek valójában megteremtik Marshall McLuhan globális faluval kapcsolatos álmát, amelyben az emberek a világ minden tájáról politikai látványosságokat, mint például a Perzsa-öböl háború, nagy sportesemények, szórakoztató programok és hirdetések néznek, amelyek könyörtelenül népszerűsítik a kapitalista modernizációt (Wark 1994). Ugyanakkor egyre több ember lép be globális számítógépes hálózatokba, amelyek azonnal terjesztik az ötleteket, információkat és képeket a világ minden táján, áthidalva a tér és idő határait (Gates 1995). A globális kultúra magában foglalja az életstílus, fogyasztás, termékek és identitások népszerűsítését. A jelenkorban való cselekvés megértést igényel a globális és helyi erők, a domináló és ellenálló erők, valamint a gyors változás állapotának mátrixáról. A mai fiatalok olyan emberek, akiknek időszaka a változások egyenlőtlen fejlődésével jellemezhető. Az "átmenet" élénk érzése megköveteli, hogy az ember megragadja a múltbeli kapcsolatok mellett a jelen és jövő újdonságait is. Így fontos, hogy mind a modern, mind a posztmodern folytonosságait és megszakításait megragadjuk, hogy értelmet nyerjünk a jelenlegi helyzetben. Ezért valóban nagyon érdekes látni, hogy a fiatalokat hogyan befolyásolják és főként mivel. Mely aspektusok formálják a fiatalok ötleteit, ideológiáit, gondolatait… Az nyitott jövő reményteli vagy aggasztó számukra? A múlt továbbra is valami távoli marad a többi közelségéhez képest?