Törökország elnökének, Recep Tayyip Erdogannak a megítélése a 2023-as választások előtt

erdogan vezetési stílusa kritikákat kapott a demokrácia és az emberi jogok állapotával kapcsolatban törökországban. a kritikusok azt állítják, hogy erdogan kormánya korlátozta a média szabadságát, elnyomta az eltérő véleményeket, és aláásta a demokratikus intézményeket. aggályok merültek fel a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének eróziójával kapcsolatban. ezek a politikák nemzetközi kritikát váltottak ki, és hatással voltak törökország hírnevére az emberi jogok és a demokratikus kormányzás terén.

vezetése minden szempontból negatívan hatott. az oktatás, a társadalmi élet, a turizmus, az egészségügy, a munkanélküliség növekedett, és szó szerint tönkretette az egészet.

erdogan vezetési stílusa jelentős hatással volt törökország bel- és külpolitikájára. belföldön erdogan stílusát az autoritarizmus, populizmus és iszlám konzervativizmus keveréke jellemzi. vádolják, hogy elnyomta a politikai ellenállást és korlátozta a szólásszabadságot, különösen a 2016-os sikertelen puccskísérlet után. erdogan emellett egy iszlámabb identitás előmozdítására törekedett törökország számára, és igyekezett növelni a vallás szerepét a közéletben.

a hatalom centralizálása: erdogan lépéseket tett a hatalom centralizálására törökországban, megszilárdítva az irányítást a kulcsfontosságú intézmények, például az igazságszolgáltatás és a média felett. ez aggodalmakat keltett a demokratikus értékek és a polgári szabadságjogok eróziója miatt az országban. gazdasági politikák: erdogan számos gazdasági politikát folytatott, amelyek célja a növekedés és a modernizáció elősegítése, beleértve a nagyszabású infrastrukturális projekteket és a kivitelre helyezett hangsúlyt. néhány kritikus azonban azt állította, hogy ezek a politikák hozzájárultak a vagyoni különbségek szélesedéséhez és a növekvő egyenlőtlenséghez az országban.

belföldön erdogan vezetési stílusát a hatalom erős központosítása jellemzi. megerősítette a hatalmat az elnöki poszton, növelve annak tekintélyét a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás felett.

belföldön erdogan vezetési stílusa egy központosítottabb és autoriterebb kormányzati struktúrához vezetett. megpróbálta aláásni a demokratikus intézményeket, mint például az igazságszolgáltatást, a médiát és a civil társadalmi csoportokat, miközben a hatalmat is a köztársasági elnök kezébe összpontosította. ez aggodalmakat keltett törökországban a demokratikus elvek és a jogállamiság romlása miatt.

valószínűleg vagy jobbá, vagy rosszabbá tette? ******** nincs kérdés, amit hozzáadhatnék, hogy visszajelzést adjak a kérdőívéről, és nem küldte el a válaszokat a moodle-on! a kérdőívvel kapcsolatban vannak problémák. először is, az életkor tartományok átfedésben vannak. ha egy személy 22 éves, akkor a 18-22-t vagy a 22-25-öt kellene választania? úgy tűnik, hogy lemásolta a tábláról a példámat arról, hogy mit ne tegyen... :) később, a nemekkel kapcsolatos kérdésnél nyelvtani problémák vannak (pl. egy személy nem lehet többes számú 'nők', helyette egyes számú 'nő' kellene használni). a többi kérdés arra alapoz, hogy a személy valóban tud a legutóbbi politikai eseményekről és helyzetekről törökországban.

no idea

néha agresszív, gondolom.

2012-ig törökország barátságos benyomást keltett az eu és az egyesült államok felé. azonban ezt követően erdogan elkezdett azon gondolkodni, hogy az európai kormányfők megpróbálják politikai színezettel illetni erdogant, és azt is gondolta, hogy az európai vezetők támogatják a terrorizmust. erdogan népszerűsége törökországban nőtt, mert a török ellenzék borzalmas. a török nép polgárai megértették, hogy senki sincs erdogannál jobb törökország számára. számomra nem tetszik erdogan, de nem hiszem, hogy erdogan ellenfele nyerni fog a választásokon.

a nemzetközi jellemzők hiánya, a líra ismét csökkent, a politikai extremizmus nőtt.

ezt már korábbi kérdésben is megválaszoltam.

belföldön erdogan autoriter vezetési stílusáról ismert, ami a demokratikus intézmények eróziójához és a politikai ellenzék elnyomásához vezetett. erdogán kormányát azzal vádolják, hogy korlátozza a sajtószabadságot, aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, és üldözi a más véleményen lévőket. ez polarizált politikai klímát teremtett törökországban, sok török úgy érzi, hogy jogaik és szabadságaik veszélyben vannak.

támogatói többségében vallásos emberek, ami az oka annak, hogy távolságot szeretne tartani európától.

i don't know.

mindent összezavar. erdogan vezetési megközelítése is hatással volt törökország külpolitikájára. erdogan erősebb külpolitikát folytatott, hangsúlyozva a török nacionalizmust és agresszív hozzáállást tanúsítva a globális kapcsolatokban. ennek eredményeként törökország hagyományos partnerei európában és az egyesült államokban, valamint más országok a térségben, mint szíria és irán, aggodalmukat fejezték ki.

nem tudom.

erdogan vezetési stílusa nagymértékben befolyásolta törökország bel- és külpolitikáját. vezetési stílusát gyakran a bátorság, populizmus és az elfogadott konvenciók és intézmények megkérdőjelezésére való hajlandóság jellemzi. belföldön erdogan vezetési stílusa a török szekuláris, kemalista hagyományok háttérbe szorulásához vezetett, helyette egy konzervatívabb, iszlám identitás került előtérbe. nyilvánosan hangsúlyozta a hagyományos családi értékek és iszlám elvek fontosságát, és határozott álláspontot képviselt a dissent és kritikák ellen. ennek következményeként a média és a civil társadalmi csoportok ellenőrzésére került sor, valamint törökország demokratikus intézményeinek romlásához vezetett.