Árvizek Odensében

Igazságos-e megkövetelni az egyes háztulajdonosoktól, hogy saját fenntartható vízelvezető rendszerükért (zöld tető, természetes beszivárgás, esővíz tározók) fizessenek, bármiféle hozzájárulás nélkül?

  1. no
  2. yes
  3. yes
  4. no
  5. no
  6. igen, szükséges, hogy az egyes háztulajdonosok rendelkezzenek csatornarendszerrel. a fürdőszobai víz és a mosóvíz minden házban újrahasznosításra kerül.
  7. nem, ez igazságtalan.
  8. régen volt egy 20 férőhelyes istállóm, amit béreltem, és az ottani tapasztalatok révén sokat tanultam arról, hogy mit szeretnék, ha/amikor sajátot építek. soha nem építettem, mindig alkalmazkodnom kellett, vagy változtatásokat kellett eszközölnöm egy már meglévő létesítményben. az istállókban automata itatók voltak (fűtöttek), az istálló fele egy dombnak támaszkodott, így az egyik oldalon az istálló fele föld alatt volt, az egész terület az istállók felett szénatárolásra szolgált, amit a takarmánytálakba lehetett leejteni. az istállók alatt vasúti talpfák voltak, majd 18 cm homok, és természetesen forgács, az istállók soha nem lettek vizesek. naponta kétszer takarítottuk az istállókat, és az istálló mindig forgács és tiszta lovak illatát árasztotta. az itatók mindig fejfájást okoztak... és soha nem tudtad, hogy a ló iszik-e vagy sem, és ha valaha is volt egy rövidzárlat az egyik itatóban, és egy ló egyszer megütődött, soha többé nem ment vissza inni, ezért kikapcsoltam az összes itatót, és vödröket akasztottam az istállókba, és egy tömlőt húztam le a folyosón, hogy megtöltsem őket, ez volt a legjobb megoldás, több munka, de nyomon tudod követni, mi történik a lovaddal. ó igen, a felső szénatárolás is poros fejfájás volt, és forróbbá tette az istállót, amikor a padlás tele volt, és rontotta a szellőzést, annak ellenére, hogy több szellőzőnyílás is volt. próbáltam elkerülni, hogy bárki felmenjen oda, amíg lovak voltak az istállókban, a padlásban való járkálás miatt keletkező por miatt. egy dolog, amit értékeltem, hogy az istálló fele a földhöz volt támasztva, még nyáron is hűvös volt az istállóban. fontosnak tartom, hogy minden istállóban legyen egy szilárd ablak, ami elég széles ahhoz, hogy a ló kényelmesen ki tudja dugni a fejét. sok oka van ennek, nem is beszélve a friss levegőről, de csökkenti a unalmat, ami viszont csökkenti a szövetkezést, a rágást és az istállók rugdosását. szeretem a betont a mosóhelyen és a folyosón, és elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy a lovakat mindkét oldalon meg lehessen kötni, miközben még mindig tudják őket ápolni. ha a mosóhelynek van ablaka, éppúgy, mint az istálló ablakának, a lovaid sokkal könnyebben fognak bemenni, mert láthatják, mi van kint, és nem érzik úgy, hogy egy zsákutcába mennek, mindig be tudod zárni, amikor a lovadat megkötöd. természetesen szükséged lesz egy vízmelegítőre csak a mosóhelyhez. ha a pénz nem probléma, egy kis fürdőszoba elengedhetetlen, és jól megtervezett, zárható felszerelési helyiségek, amikről mindig álmodtam, a nagy felszerelési helyiségekben, elválasztók minden egyes személy felszerelésének, amit bezárhatnak, és tudhatják, hogy a cuccaikat soha nem használja vagy érinti senki más, amíg távol vannak. ne feledd, hogy mindenki, aki ott bérelt, nem család, így ez egy nagy probléma volt, amit rendszeresen kezelni kellett. hú, tudnék még sokáig mesélni, gondolom, már meg is tettem. nem, nem szeretem a szőnyegeket, próbáltam őket, inkább a jó vízelvezetést szeretem forgáccsal. személy szerint nem szeretem a keresztkötéseket, de minden istállóban van, és használják őket, és a legtöbbször sikeresen, de mindig van egy ló, ami csak úgy megőrül, ok nélkül, és komolyan el kell vinni őket. inkább egyedi helyeket szeretnék az istálló előtt, amik a kötésre szolgálnak, egy takaró rúddal, ami elérhetetlen helyen van, ahol a ló nem tudja megrágni. ó igen, egy orvosi/vágási csúszda valahol egy eldugott, de jól megvilágított területen, gondolom, jobb, ha abbahagyom, mindenkinek sok ötlete van... remélem, ez egy kicsit segít, és még egy dolog, soha nincs túl sok fény, kényelmes kapcsolóhelyekkel.
  9. nem igazán, mivel ez egyfajta része a közrendszernek.
  10. nem. véleményem szerint mindannyiunknak hozzájárulnia kell a problémák megoldásához, mivel az árvíz nem egyéni probléma, hanem egy közös probléma, amely az egész társadalmat érinti.
  11. no
  12. azok az emberek, akik nincsenek tisztában a víz közelében élés költségeivel, vagy egyszerűen csak nem tájékozódtak a jövőbeli költségekről, támogatást kell, hogy kapjanak. ha a költségek túl magasak, támogatást kell kapniuk a költözéshez.
  13. yes.
  14. nem, ez nem fair. amikor 10,00 - 15,00 eur-t adsz nekik négyzetméterenként a vízáteresztő felületért, a kormány rengeteg pénzt megtakarít, különösen az európai víz keretirányelvvel kapcsolatban.
  15. igen, rendben van, ha a háztulajdonosok kifizetnek belőle, de a kormánynak is segítenie kell.
  16. ha elzárja a vizet a szennyvízrendszertől, egy jó motiváló tényező lehet, ha a szennyvízadó (vandafledningsafgift) egy százalékát visszafizetik az egyes háztartásoknak. ezt koppenhágában vezették be, és jelenleg sok befektetést eredményez a fenntartható vízelvezetés terén. tehát azt javaslom, hogy igazságos lenne visszatéríteni a szennyvízadó egy részét.
  17. nem gondolom, hogy fair, hogy csak néhány állampolgárnak kelljen fizetnie egy olyan megelőző intézkedésért, amelyet nemcsak ők okoztak. ez közös cselekvés kellene, hogy legyen.
  18. igen. a technológia elérhető.
  19. hosszabb időtávon igen. de első alkalommal történő befektetésként nem. talán biztosítani kellene némi finanszírozást azoknak, akik hajlandóak maguk is hozzájárulni.
  20. igen, bizonyos mértékig, de ez nem reális. kellene, hogy legyenek szép előnyök ennek érdekében, és jogi kötelezettség is.
  21. no.
  22. ez attól függ, hogy kötelesek-e fenntartható rendszert kialakítani. ellenkező esetben a jövedelmet figyelembe kell venni, hogy mindenki egyenlő helyzetben legyen a rendszer finanszírozásában.
  23. no
  24. nem. de az is egy nagyon nagy probléma, hogy az önkormányzatoknak problémáik vannak a magán háztartások létesítményeinek karbantartásával. ez egy probléma ezzel a technikával.
  25. nem. ahogy én látom, nem a háztulajdonosok a probléma, hanem az egész társadalom. az infrastruktúra, a parkolóhelyek stb. megakadályozzák, hogy a víz beszivárogjon.
  26. nem. valahogy adókból kellene finanszírozni. talán az embereknek lehetőséget kellene adni arra, hogy bónuszokat szerezzenek zöldebb cselekedetekkel (pl. zöldtetőbe való befektetéssel). a legutolsó kérdésre: környezeti technológiát tanulok.
  27. igen, ha ezután adókedvezményt kapnak a víztisztító telepre érkező csökkent vízmennyiség miatt.
  28. nehéz megmondani. ez az egyéni tulajdonos jövedelmétől függ. a kiadásokat a polgárok között meg lehet osztani egy adórendszer formájában.
  29. nem. a rendszer sikere mindenki részvételétől függ. az a srác, aki kifizette a saját vízelvezető rendszerét, nem szenvedhet azért, mert a szomszédja nem tette meg. a fenntartható vízelvezető rendszereket ezért a településeknek kell megtervezniük és megvalósítaniuk.
  30. azt hiszem, ez egy önkormányzati feladat, de néhány felhasználói pénz segítene a folyamat előrehaladásában.
  31. nem, az államnak mindenképpen hozzájárulnia kellene támogatásokkal vagy hasonlókkal.
  32. nem, kellene valamilyen ösztönző, lehetne adókedvezmény.
  33. igen, mert különben a házukból származó víz kezelésének költsége a társadalom többi részére hárulna.
  34. nem. rudersdal község nemrégiben döntött arról, hogy azok a háztulajdonosok, akik saját területen szeretnének vízelvezetést végezni, pénzt fognak kapni.
  35. ismét a kérdésfeltevésed elfogult.
  36. nem vagyok biztos benne, hogy értem a kérdést. de úgy gondolom, hogy tis fair, ha az egyéni háztulajdonos saját suds-át fizeti, anélkül, hogy további adót kellene fizetnie a kollektív rendszernek.