Igazságos-e megkövetelni az egyes háztulajdonosoktól, hogy saját fenntartható vízelvezető rendszerükért (zöld tető, természetes beszivárgás, esővíz tározók) fizessenek, bármiféle hozzájárulás nélkül?
no
yes
yes
no
no
igen, szükséges, hogy az egyes háztulajdonosok rendelkezzenek csatornarendszerrel. a fürdőszobai víz és a mosóvíz minden házban újrahasznosításra kerül.
nem, ez igazságtalan.
régen volt egy 20 férőhelyes istállóm, amit béreltem, és az ottani tapasztalatok révén sokat tanultam arról, hogy mit szeretnék, ha/amikor sajátot építek. soha nem építettem, mindig alkalmazkodnom kellett, vagy változtatásokat kellett eszközölnöm egy már meglévő létesítményben. az istállókban automata itatók voltak (fűtöttek), az istálló fele egy dombnak támaszkodott, így az egyik oldalon az istálló fele föld alatt volt, az egész terület az istállók felett szénatárolásra szolgált, amit a takarmánytálakba lehetett leejteni. az istállók alatt vasúti talpfák voltak, majd 18 cm homok, és természetesen forgács, az istállók soha nem lettek vizesek. naponta kétszer takarítottuk az istállókat, és az istálló mindig forgács és tiszta lovak illatát árasztotta. az itatók mindig fejfájást okoztak... és soha nem tudtad, hogy a ló iszik-e vagy sem, és ha valaha is volt egy rövidzárlat az egyik itatóban, és egy ló egyszer megütődött, soha többé nem ment vissza inni, ezért kikapcsoltam az összes itatót, és vödröket akasztottam az istállókba, és egy tömlőt húztam le a folyosón, hogy megtöltsem őket, ez volt a legjobb megoldás, több munka, de nyomon tudod követni, mi történik a lovaddal. ó igen, a felső szénatárolás is poros fejfájás volt, és forróbbá tette az istállót, amikor a padlás tele volt, és rontotta a szellőzést, annak ellenére, hogy több szellőzőnyílás is volt. próbáltam elkerülni, hogy bárki felmenjen oda, amíg lovak voltak az istállókban, a padlásban való járkálás miatt keletkező por miatt. egy dolog, amit értékeltem, hogy az istálló fele a földhöz volt támasztva, még nyáron is hűvös volt az istállóban. fontosnak tartom, hogy minden istállóban legyen egy szilárd ablak, ami elég széles ahhoz, hogy a ló kényelmesen ki tudja dugni a fejét. sok oka van ennek, nem is beszélve a friss levegőről, de csökkenti a unalmat, ami viszont csökkenti a szövetkezést, a rágást és az istállók rugdosását. szeretem a betont a mosóhelyen és a folyosón, és elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy a lovakat mindkét oldalon meg lehessen kötni, miközben még mindig tudják őket ápolni. ha a mosóhelynek van ablaka, éppúgy, mint az istálló ablakának, a lovaid sokkal könnyebben fognak bemenni, mert láthatják, mi van kint, és nem érzik úgy, hogy egy zsákutcába mennek, mindig be tudod zárni, amikor a lovadat megkötöd. természetesen szükséged lesz egy vízmelegítőre csak a mosóhelyhez. ha a pénz nem probléma, egy kis fürdőszoba elengedhetetlen, és jól megtervezett, zárható felszerelési helyiségek, amikről mindig álmodtam, a nagy felszerelési helyiségekben, elválasztók minden egyes személy felszerelésének, amit bezárhatnak, és tudhatják, hogy a cuccaikat soha nem használja vagy érinti senki más, amíg távol vannak. ne feledd, hogy mindenki, aki ott bérelt, nem család, így ez egy nagy probléma volt, amit rendszeresen kezelni kellett. hú, tudnék még sokáig mesélni, gondolom, már meg is tettem. nem, nem szeretem a szőnyegeket, próbáltam őket, inkább a jó vízelvezetést szeretem forgáccsal. személy szerint nem szeretem a keresztkötéseket, de minden istállóban van, és használják őket, és a legtöbbször sikeresen, de mindig van egy ló, ami csak úgy megőrül, ok nélkül, és komolyan el kell vinni őket. inkább egyedi helyeket szeretnék az istálló előtt, amik a kötésre szolgálnak, egy takaró rúddal, ami elérhetetlen helyen van, ahol a ló nem tudja megrágni. ó igen, egy orvosi/vágási csúszda valahol egy eldugott, de jól megvilágított területen, gondolom, jobb, ha abbahagyom, mindenkinek sok ötlete van... remélem, ez egy kicsit segít, és még egy dolog, soha nincs túl sok fény, kényelmes kapcsolóhelyekkel.
nem igazán, mivel ez egyfajta része a közrendszernek.
nem. véleményem szerint mindannyiunknak hozzájárulnia kell a problémák megoldásához, mivel az árvíz nem egyéni probléma, hanem egy közös probléma, amely az egész társadalmat érinti.